碍茅谤诲茅蝉
Honnan tudhatjuk, hogy a Bibli谩nak melyik r茅szeit alkalmazhatjuk az 茅let眉nkre?
痴谩濒补蝉锄
Sok f茅lre茅rt茅s ad贸dik abb贸l, hogy az olyan parancsolatokra, amelyeknek engedelmeskedn眉nk kellene, azt mondjuk, hogy csak az adott korra vonatkoztak, vagy 茅ppen az eredeti hallgat贸s谩gnak sz贸l贸 parancsolatokat nevezz眉k 枚r枚k茅rv茅ny疟 igazs谩gnak. Hogyan tegy眉nk k眉l枚nbs茅get?
El艖sz枚r is fontos megjegyezn眉nk, hogy a Szent铆r谩s kanoniz谩l谩sa a Kr.u. 1. sz谩zad v茅g茅re lez谩rult. Ez azt jelenti, hogy a Biblia nagy r茅sze, ha nem az eg茅sze, eredetileg nem nek眉nk 铆r贸dott. A szerz艖k a koruk hallgat贸s谩g谩t tartott谩k szem el艖tt, 茅s val贸sz铆n疟leg nem voltak tudat谩ban annak, hogy szavaikat 茅vsz谩zadokkal k茅s艖bb az eg茅sz vil谩gon olvasni fogj谩k. Ez alapj谩n 贸vatosnak kell lenn眉nk, amikor a Bibli谩t a mai kereszty茅nekre vonatkoztatjuk. 脷gy t疟nik, a mai igehirdet艖k z枚me akkora hangs煤lyt fektet a relevanci谩ra, hogy a Bibli谩t egy t贸k茅nt kezeli, amelyb艖l alkalmaz谩sokat hal谩szhat a mai kereszty茅nek sz谩m谩ra. Teszik mindezt a megfelel艖 exeg茅zis 茅s 茅rtelmez茅s k谩r谩ra.
A hermeneutika (a Biblia 茅rtelmez茅s茅nek m疟v茅szete 茅s tudom谩nya) h谩rom legf艖bb m茅rvad贸ja a 1) sz枚vegk枚rnyezet, a 2) sz枚vegk枚rnyezet 茅s a 3) sz枚vegk枚rnyezet. Miel艖tt megmondhatn谩nk a 21. sz谩zadi kereszty茅neknek, mik茅nt alkalmazz谩k a Bibli谩t, meg kell 茅rten眉nk, mit jelentett az adott szakasz az eredeti hallgat贸s谩gnak. Ha olyan alkalmaz谩ssal rukkolunk el艖, amely idegen lett volna az eredeti hallgat贸s谩gnak, akkor nagy val贸sz铆n疟s茅ggel nem 茅rtelmezt眉k a szakaszt helyesen. Ha m谩r biztosak vagyunk abban, hogy meg茅rtett眉k, mit jelentett a sz枚veg az eredeti olvas贸knak, akkor figyelembe kell venn眉nk a k枚zt眉nk 茅s k枚z枚tt眉k lev艖 k眉l枚nbs茅geket. Ilyen k眉l枚nbs茅gek ad贸dhatnak a nyelvben, id艖ben, kult煤r谩ban, f枚ldrajzi viszonyokban, k枚r眉lm茅nyekben 茅s helyzetekben. M茅g miel艖tt az alkalmaz谩st lesz疟rn茅nk, mindezeket a k眉l枚nbs茅geket figyelembe kell venn眉nk. Ha m谩r meg茅rtett眉k a kult煤r谩ink k枚zti k眉l枚nbs茅geket, megkereshetj眉k a hasonl贸s谩gokat az eredeti hallgat贸s谩g 茅s magunk k枚z枚tt. V茅g眉l, megvizsg谩lhatjuk, milyen alkalmaz谩st vonhatunk le a mi korunkra 茅s helyzet眉nkre.
Ugyan煤gy fontos 茅szben tartani, hogy minden szakasznak csak egy helyes 茅rtelmez茅se van. Egy sor alkalmaz谩st sz疟rhet眉nk le, de 茅rtelmez茅s csak egy van. Ez azt jelenti, hogy egyes alkalmaz谩sok jobbak m谩sokn谩l. Ha az egyik alkalmaz谩s k枚zelebb 谩ll a helyes 茅rtelmez茅shez, mint egy m谩sik, akkor az a jobb alkalmaz谩sa a sz枚vegnek. P茅ld谩ul sok pr茅dik谩ci贸 elhangzott az 1S谩muel 17 alapj谩n (D谩vid 茅s G贸li谩t t枚rt茅nete), amelyek arr贸l sz贸lnak, mik茅nt k眉zdj眉k le az 鈥灻硆i谩sokat" az 茅let眉nkben. K枚nnyed茅n 谩tsuhannak a t枚rt茅net felett, 茅s egyb艖l r谩t茅rnek az alkalmaz谩sra, amely 谩ltal谩ban G贸li谩tot allegoriz谩lja, 茅s egy neh茅z 茅s megf茅leml铆t艖 helyzethez hasonl铆tja, amelyet hit 谩ltal gy艖zhet眉nk le. M谩sok megk铆s茅rlik az 枚t lapos k枚vet allegoriz谩lni, amelyeket D谩vid felvett a f枚ldr艖l. Ezek a pr茅dik谩ci贸k 谩ltal谩ban arra mennek ki, hogy legy眉nk h疟s茅gesek, mint D谩vid.
B谩r ezek az 茅rtelmez茅sek mag谩val ragad贸 pr茅dik谩ci贸kat sz眉lnek, k茅ts茅ges, hogy az eredeti hallgat贸s谩g ezt az 眉zenetet sz疟rte volna le. Miel艖tt alkalmazhatn谩nk az 1S谩muel 17 igazs谩gait, tudnunk kell, mik茅nt 茅rtelmezte a helyzetet az eredeti hallgat贸s谩g, 茅s ehhez meg kell tal谩lnunk, hogy mi az 1S谩muel k枚nyv茅nek az 谩ltal谩nos c茅lja. An茅lk眉l, hogy r茅szletes exeg茅zisbe kezden茅nk, annyit elmondhatunk, hogy a k枚nyv nem az 茅let neh茅zs茅geinek, 鈥灻硆i谩sainak" a lek眉zd茅s茅r艖l sz贸l. Ez lehet a szakasznak egy t谩voli alkalmaz谩sa, de ez az 茅rtelmez茅s idegen a sz枚vegt艖l. A t枚rt茅net h艖se Isten, 茅s D谩vid a v谩lasztott eszk枚ze, amellyel szabadul谩st szerez a n茅p茅nek. A t枚rt茅net szembe谩ll铆tja a n茅p kir谩ly谩t (Saul) Isten (v谩lasztott) kir谩ly谩val (D谩vid), 茅s el艖revet铆ti, hogy mit fog tenni Krisztus (D谩vid fia) a mi szabadul谩sunk茅rt (眉dv枚ss茅g眉nk茅rt).
Egy m谩sik ismert p茅lda a kontextus figyelmen k铆v眉l hagy谩s谩ra a J谩nos 14:13-14 magyar谩zata. Ha ezt a verset a sz枚vegk枚rnyezetb艖l kiragadva olvassuk, 煤gy t疟nhet, hogy ha b谩rmit k茅r眉nk Istent艖l 鈥濲茅zus nev茅ben", akkor megkapjuk. Ha a helyes hermeneutika szab谩lyait alkalmazzuk erre az igeszakaszra, azt l谩tjuk, hogy J茅zus a tan铆tv谩nyaihoz besz茅l a fels艖 szob谩ban az el谩rul谩s谩t megel艖z艖 茅jszaka. A k枚zvetlen hallgat贸s谩g a tan铆tv谩nyok k枚re. Itt alapj谩ban v茅ve J茅zus meg铆g茅ri a tan铆tv谩nyoknak, hogy Isten megadja a kell艖 er艖forr谩sokat, amelyek a feladatuk bev茅gz茅s茅hez sz眉ks茅gesek. Ez egy vigasztal贸 眉zenet, mivel J茅zus hamarosan elhagyja 艖ket. Lehet ebb艖l alkalmaz谩st levonni a 21. sz谩zadi kereszty茅nek sz谩m谩ra? H谩t persze! Ha Isten akarata szerint im谩dkozunk (J茅zus nev茅ben), Isten megadja mindazt, amire sz眉ks茅g眉nk van ahhoz, hogy v茅ghezvigye akarat谩t benn眉nk 茅s 谩ltalunk. R谩ad谩sul a kapott v谩lasz mindig Istennek fog dics艖s茅get szerezni. T谩vol att贸l, hogy megkapjuk, amit csak k茅r眉nk, ez a szakasz azt tan铆tja, hogy vess眉k al谩 magunkat Isten akarat谩nak im谩ds谩gban, 茅s hogy Isten mindig megadja mindazt, amire sz眉ks茅g眉nk van ahhoz, hogy akarat谩t v茅ghezvigye.
A helyes biblia茅rtelmez茅s a k枚vetkez艖 alapelvekre 茅p眉l:
1. Sz枚vegk枚rnyezet. Ahhoz, hogy a kontextust teljesen meg茅rts眉k, kezdj眉k kicsiben, 茅s haladjunk kifele: vers, szakasz, fejezet, k枚nyv, szerz艖, sz枚vets茅g.
2. Pr贸b谩ld meg茅rteni, hogy az eredeti hallgat贸s谩g mik茅nt 茅rtelmezte volna a sz枚veget.
3. Vedd figyelembe a saj谩t 茅s az eredeti hallgat贸s谩g kult煤r谩ja k枚zti k眉l枚nbs茅geket.
4. Ha egy 贸sz枚vets茅gi parancsolat megism茅tl艖dik az 脷jsz枚vets茅gben, tekintsd 鈥灻秗枚k茅rv茅ny疟 igazs谩gnak".
5. Ne feledd, hogy minden szakasznak csak egy helyes 茅rtelmez茅se van, de sok alkalmaz谩sa (amelyek k枚z眉l n茅melyek jobbak a t枚bbin茅l).
6. Mindig l茅gy al谩zatos, 茅s ne feledkezz meg a Szentl茅lek szerep茅r艖l az 茅rtelmez茅sben. A Szentl茅lek meg铆g茅rte, hogy elvezet minket minden igazs谩gra (J谩nos 16:13).
Ahogy m谩r kor谩bban eml铆tett眉k, a bibliamagyar谩zat egyform谩n m疟v茅szet 茅s tudom谩ny. Vannak szab谩lyok 茅s alapelvek, 茅s a nehezebb szakaszok t枚bb figyelmet ig茅nyelnek, mint m谩sok. Legy眉nk mindig k茅szek megv谩ltoztatni az 茅rtelmez茅st, ha a L茅lek arra ind铆t, 茅s a bizony铆t茅k azt t谩masztja al谩.
English
Honnan tudhatjuk, hogy a Bibli谩nak melyik r茅szeit alkalmazhatjuk az 茅let眉nkre?
