éé
Pontosan hogy értette azt Jézus, mikor azt mondta: „én vagyok"?
á
Amikor a farizeusok azt kérdezték Jézustól, hogy Ő kinek tartja magát, Jézus feleletére a következő párbeszéd bontakozott ki köztük: „Ábrahám, a ti atyátok ujjongott azon, hogy megláthatja az én napomat: meg is látta, és örült is." A zsidók erre ezt mondták neki: “..Ötvenéves sem vagy, és láttad Ábrahámot?" Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony, mondom néktek, mielőtt Ábrahám lett volna: én vagyok" Erre köveket ragadtak, hogy megkövezzék, de Jézus elrejtőzött, és kiment a templomból” (János 8:57-59, MBT). A Jézus „én vagyok" kijelentésére adott dühös reakció jól jelzi, hogy a zsidók nagyon is felfogták, hogy Jézus pontosan mire gondolt, értették, hogy ezen mondásával egyenlővé tette magát azzal az „Én vagyok"-kal, akinek és amiképp Isten jelentette ki magát a 2Mózes 3:14-ben (lásd “Vagyok aki vagyok” kijelentést, amit mai nyelvhasználatunknak megfelelően talán így lehet a legpontosabban visszaadni: “Én vagyok maga a Vagyok”. Tehát Isten itt azt állítja magáról, hogy Ő maga a lét, Ő maga az élet - a fordító megjegyzése)
Ha az Úr Jézus csupán azt szerette volna kifejezni, hogy Ő már Ábrahám előtt létezett, minden bizonnyal elég lett volna csak ennyit mondania: „Mielőtt Ábrahám lett volna, én voltam." Az Ábrahám kapcsán elhangzó “lett”, és a Jézusra vonatkoztatott „vagyok" görög szavak azonban (nyelvtanilag is) merőben elérnek egymástól. Az Isten Szent Lelke által tollbamondott szavak világossá teszik, hogy Ábrahám létrejött, azaz nem létezett mindig, míg Jézus öröktől fogva van (János 1:1). Ezt a dialógust hallgató zsidók kétségkívül értették, hogy Jézus mire utalt, ugyanis meg akarták kövezni, amiért Istennel egy szintre helyezte- és egyenlővé tette magát (János 5:18). Amennyiben persze ez az állítás nem lett volna igaz, akkor az valóban istenkáromlásnak minősült volna, így a Mózesi törvény idevonatkozó rendeletét alkalmazva helyesen jártak volna el, ha halállal sújtják az ilyen dolgokat beszélő embert (3Mózes 24:11-14). Jézus Krisztus azonban nem követett el istenkáromlást, hiszen Ő valóban Isten volt, és mindmáig az is, maga a Szentháromság második személye, Aki az Atyával mindenben egyenlő.
Jézus hét, önmaga valós kilétét felfedő szózatában rendre ezt az „én vagyok" kijelentést tette. Mind a hét állítás egy-egy metaforát foganatosít isteni lénye egy-egy aspektusának felfedésére, Megváltóként a világgal való kapcsolatának jellemzésére. Ezek mindegyikét János apostol evangéliumában találjuk: Én vagyok az élet kenyere (6:35, 1, 48, 51); Én vagyok a világ világossága (János 8:12); Én vagyok az ajtó (János 10:7,9); Én vagyok a jó pásztor (János 10:11,14); Én vagyok a feltámadás és az élet (János 11:25); Én vagyok az út, az igazság és az élet (János 14:6), valamint Én vagyok az igazi szőlőtő (János 15:1,5). English
Pontosan hogy értette azt Jézus, mikor azt mondta: „én vagyok"?